Fotó fájl formátumok

Készítettél pár fotót, de hova is kerülnek ezek utólag? A fotók a kamerád memória kártyájára kerülnek mentésre, de ami fontosabb kérdés “Mennyi fotót tudok tárolni a memóriakártyámon, vagy a számítógépem háttértárolóján?” Erre a válasz egy alap részleten múlik: képminőség. Lényegében a különböző fájl formátumok abban különböznek, hogy mennyi fotóadatot tárolnak, avagy “dobnak el”. Három leggyakrabban használt fájl formátum a JPEG, RAW és a TIFF.

Fájl tömörítés

Fájl tömörítést két módon lehet elérni : veszteségmentesen vagy veszteségesen . A veszteségmentes tömörítés alkalmával az erre hivatott algoritmusok nem “dobnak ki” semmilyen adatot, inkább olyan effektív módon próbálja reprezentálni a képünket ahol nem veszítünk a kép minőségéből.  Ezzel ellentétben a veszteséges tömörítés a fájl méretcsökkenését a kép minőségének romlásával együtt éri el.

JPEG

JPEG a talán legelterjedtebb  formája képeink tárolásának.  Amikor JPEG formátumban fotózol, több képet tudsz tárolni a memóriakártyádon és gyorsabban (mint a fájl mentésekor a kameránkban, illetve utómunka alkalmával is). Ugyanakkor JPEG talán a legroszabb választás a három közül, mivel a mentés/tömörítés alkalmával túl sok információ vész el. JPEG formátum általában 10:1 – 20:1 arányban tömörít és ez határozza meg a kép minőséget. Majd minden esetben van lehetőség a kép tömörítését állítani (képminőség) és fájlméretet. JPEG formátumban olyan sok információt vesztünk,  hogy az utómunkálatok sokkal nehezebbek ( pl.: színkorrekció, élesség vagy felnagyítas nyomtatáshoz).

Emellett bármikor szerkesztjük és mentjük a képünk újra és újra veszteni fog minőségéből.  JPEG formátumú képek ugyanakkor tökéletesen megfelelnek a legtöbb fotós munkálatokra, mint azt bizonyítja elterjedtsége is. Kicsi fájl méret és könnyű továbbítási lehetőséget biztosít, ha mondjuk át szeretnénk küldeni a balatoni naplementérol készült képeinket, vagy egy parti után továbbítani szeretnénk ismerőseinknek, hogy milyen remek volt a hangulat.

*mai napig okostelefonjaink és minden hétköznapi fotózásra alkalmas eszköz ezt a formátumot alkalmazza (kivéve ha valamelyik egyéb formátumra is alkalmas)

TIFF

TIFF az általánosan elfogadott alap komolyabb fotós fájl formátum, mert rugalmas és veszteségmentesen tömörít, avagy nincs minőségbeli veszteség. Ezen tulajdonsága teszi remek alternatívává digitális képeink arhíválására. JPEG-el ellentétben TIFF fájlokat bármennyiszer szerkeszthetjük és menthetjük, nem fog veszíteni minőségéből. Emellett ha egy komolyabb képszerkesztőt használunk, mint például a Photoshop, minden egyes rétegről tárolja az adatokat, melyeket a jövőben újra és újra elérünk ha szerkeszteni szeretnénk valamit. A TIFF fájloknak 2 variánsa létezik : 16- es 8 bit, 16 bit-es verziót használjuk a még szerkeszteni kívant fájlnál, míg a 8 bites a végleges verzió (befejezett vagy nyomtatásra szánt végleges kép) mely megőrzi az adatokat,  de kisebb méretű. Köztudottan a TIFF fájlok elég sok tárhelyet foglalnak esetenként 48 vagy több Megabyte-ot is képenként. Ugyanakkor remekül alkalmazhatóak felnagyított képeknél (pl.: poszter méretben való nyomtatás) jó minőségben. Egyik legnagyobb hátránya,  hogy kevés fényképező támogatja mint alapvető fájl mentési formátum.

RAW

RAW avagy a nyers fájl az ami…nyers, tömörítetlen tiszta kép. Gondolj rá úgy, mint a “digitális” negatívra, mivel pont ugyanúgy viselkedik mint a film negatív, és utómunkálatokat igényel,  hogy megtekinthető legyen (menthető mint TIFF,  vagy JPEG). Hobbi és alap fotósok körében nem túl elterjedt előbbi tulajdonsága miatt, főleg akkor javasolt, ha biztosan utómunkálatokat fogsz végezni rajta. Például,  ha a fehéregyensúlyod rosszul volt beállítva amikor fotóztál és korrigálni szeretnéd : egy JPEG esetében nem valószínű hogy jó minőségű lesz  a végeredmény, de nyers fájl használatával (mivel minden adat el lett tárolva) könnyedén javítható minőségromlás nélkül.

Végszó

Ez egy olyan kérdés amit mindenkinek úgy kell eldöntenie, hogy mire szeretné használni a képet, vagy milyen eszközt használ fotózásra. Okostelefonok esetében szinte kizárólag JPEG az egyetlen lehetőség, de ez még nem okozott gondot senkinek. Például fotóriporterek esetében kimondottan elsőszamú formátum, mivel a képeket azonnal továbbítani kell a szerkesztőség számára. Ugyanakkor egy reklámkampány esetében kizárólag nyers/RAW formátumot fognak használni mivel biztosan szükséges az utómunkálatok végzése.